Már megint attól a pár szál szárított fűtől várod a választ. 
 A választ amit évmilliárdok sem adtak meg a kérdésedre? Parmenidész, 
 Platón, Augustinus, Descartes, Hume, Kant, Hegel, Nietzsche, Russell, 
 Heidegger, Davidson után kérdőjel marad, és azt várod, hogy majd a 
 marihuána válaszol?
 Mózes ereje, Buddha türelme, Mária imái és a kereszthalál nem felel. 

  A marslakók? Hallgatnak. Azt hiszed talán, hogy pár perc kábulat szóra  nyitja a néma szájat?
  Zsongó zene, repülő nyilak, feles whiskyk, konyakok, 
  pálinkák... ez lesz a válasz?
Körömre égett viaszdarabkák, áthatolhatatlan nikotinfüst?
  A kérdőjel tágra nyitott szájjal kacag tovább. Az ajtó nyitva van, 
  de ahhoz, hogy be tudj lépni rajta, fel kell állnod a hányástól 
  sikamlós földről. Fel kell állnod, és be kell lépned rajta.
  Repülni vágysz? szállni a csillagokba? Drága a repülőjegy, és nincs, 
  aki a kezedet fogja, mert az éjszaka hosszú és sötét? És nem látod őt, 
  és ajka helyett az orrát harapdálod?

  Attól a pár szál szárított fűtől várod a megoldást? Szívod, 
  szívod szótlanul, a válaszra várva? A kérdés még nem hangzott el. 
  Hogyan felelhetne rá bárki is? És hogy mi a kérdés? Hát ez. Hogy mi. 
  És te vakon dobálod a nyilaid csörömpölő sörösüvegek közé, hogy megöld 
  azt a füstfejű látomást, amely az utadba áll, és válasz helyett 
  vicsorgó fogait csattogtatva a halált kínálja neked?

   Mózes ereje, Buddha türelme, Mária imái, a kereszthalál...
   Hérakleitosz, Szókratész, Boethius, Aquinói Tamás, Locke, Berkly, 
   Rousseau, Schelling, Fichte, Marx, Bergson, Husserl, Derrida...
   Dante poklai, Goethe ördöge, Madách istene és a hitleri emberiség...
   Hát nem visszataszító? És te pár szál szárított fűtől várod az újat? 
   Azt hiszed, pár perc kábulatért adják-veszik az Örökkévalóságot?
   Amikor Mikszáth bennég a Kastélyban, Hemingway a tengerbe fullad, 
   Örkény a légypapíron szárad és Jézus ott rohad a kereszten?

   Gázálarc helyett Gas pólót veszel fel, hogy szót válts Mengelével, Hamlet 
akhillesz-inát vagdosod, Odüsszeusszal felfedezed Amerikát, szakállhosszúsági 
versenyt rendezel Hérodotosz és Konfúciusz között, feltöröd Tutanhamon 
piramisát, papirusztekercseket gyújtogatsz a Pharosz lángjával, kockacukrot 
adsz Hannibal elefántjainak, kettévágod Salamon fiát, Ferenc Ferdinánd szenté 
avatását fontolgatod, fizetsz két adag tiszta amfetamint Elvis Presleynek, 
letaszítod a Gellérthegyről

 Antigonét, Felszántatod Bukephalosszal Karthágót, lándzsát döfsz Abraham 
 Lincoln szívébe, Beethoven Örömódáját énekeled - hamisan persze, 
 megmozgatod a földet Galileivel, boncnokot játszol Koppány vezér holttestén, 
 két lábbal tiporod el a 48-as forradalmakat, szűzen szülsz a szeretetért 
 gyilkoló és a bűnbocsánatért vétkező vallásoknak, körszakállat rajzolsz 
 egy kopaszodó szibériai medve képére, kitüntetést adsz Napoleonnak a 
 Waterloo-i lábfürdőért, kabátgallérba húzott nyakkal menekülsz az esőáztatta 
 vietnami őserdőből, Babilon romjain építed fel al Rasid városát, gyilkos 
 megváltást csinálsz Curie lombikjaiból és ötvenkét csillagot számlálgatsz a 
 Kreml tornyiból?

 Mózes ereje, Buddha türelme, Mária imái, a kereszthalál...
 Püthagorasz, Pltinosz, canterbury-i Anselmus, Leibniz, Spinoza, Schopenhauer, 
 Kierkegaard, Satre, Jaspers, dewey, Wittgenstein, Habermas nem felel.    
 Hammurabi kőtáblái némán állnak. És te pár szál szárított fűtől vársz csodát?
 Remegő kezekkel téped a hajad és vered a fejed a falba? Jerikó falait ledöntő 
 sírással könyörögsz ostoba, festett bálványokhoz? az Igazságot keresed a 
 negyven fokos, vízzel kevert etilalkoholban?
Tömöd magadba a MacChikent és Marlborót szívsz mellé, miközben halántékod 
ereiben lüktet a nihil?

Démokritosz, Epikurosz, Petrus Abaelardus, Francis Bacon, Voltaire, Comte, 
Feuerbach, Whitehead, Rahner, Marx  Weber, Kuhn, Feyerabend, Popper, Nicolai 
Hartmann után kérdőjel marad. Még Mózes ereje, Buddha türelme, Mária imái és 
a kereszthalál sem válaszol.

  És te attól a pár szál szárított fűtől várod a megváltást?