Nyúv-év

Fél deci konyak egy letört nyakú üveg alján

Zé+Dzsenerésünekszt- ennyi volt a hétvégém

Fáradt vagyok és lüktet az ereimben a koffein és

alkohol vérszínű elegye

Adj egy slukkot magadból, ha csak egy éjszakára is

De ha az ingem rajtad marad egy életen át,

az se baj

De meg ne fázz benne-gyere, bújj hozzám

Tudom, most hidegnek érzel

Fázom, Anya, lázas vagyok, melegíts fel

Gyere édes bújj, hozzám

Az ing rajtam hideg: kiver a verejték vagy csak a

fáradság könnyeiben ázom?

Lehet, hogy eláztam egy kicsit

De nem, Anya, nem kell, már jól vagyok

Ki akarok szállni, és úszni a tóban, mint a többiek

Dohányfüstben és szeszgőzben felnőni, hogy aztán

Benyomjam az első adagot

Az az édes tű- jéghideg, és mégis tűzforró-

Bár tudnám feledni

Nem, kérem, más nem lesz, kettőötvenből legyen szíves

Anya, ki hányta össze az ingemet?

Gyere kedves, ölelj át

Most kell

Most kellesz

Még egyszer

csak míg hat a szer

- Ígérem, ez lesz az utolsó- mindig ezt mondom

És az egyik tényleg az lesz

Akkor hideg leszek

Hozzámbújsz

Átölelsz

-A tiéd lehet az ingem- suttogom, miközben kifújom az

édeskés füstöt

Egy slukkot- az utolsót.