Tartalom
Ho l n a p An t o l ó g i a 2 0 0 9 . – Tavasz – Ny á r
Tóth Edu
Ernő bácsi titka
- 1 -
Ernő bácsi 1974 májusában levörösborozta a megboldogult
Guszti bácsitól kapott Rolling Stones-os trikóját, amiről
mindenki tudta, – akinek bármi köze is van Ernő bácsihoz –
hogy ez a ruhadarab a legféltettebb kincse, és nem született
még e világon oly erős akarattal rendelkező emberi lény, aki le
tudta volna hősünkről szedni ezt az értékes relikviát.
Történetünk főszereplje azon a bizonyos, tragikusnak is
nevezhető momentumban sem vesztette el hidegvérét. Lopva
körbetekintett, majd megkönnyebbülve konstatálta, hogy pont
senki sem nézett oda, amikor is egy Shiraz szerencsétlen
kibontása meggyalázza legnagyobb büszkeségét. Csendben
kiosont, majd lecserélte a pórul járt piszkosfehér pólót,
könnyeit beletörölte egy sötétlila Sandokanos pulcsiba, majd
zavarában felhúzva azt tért vissza a mit sem sejtő
rokonsághoz.
Példaértékü volt, ahogy ezek után Ernő bácsi viselkedett.
Higgadtan reagált a ruhacseréjére vonatkozó tapintatlan
kérdések tömkelegére, de meglepően rövid időn belül el tudta
oszlatni környezetével a kínos megdöbbentséget, amit az szült,
hogy legtöbben akkor látták először a nem megszokott
felsruházatban.
Legbelül azonban érezte, itt most valami visszafordíthatatlanul
eltörött. Alig várta, hogy hazahúzzon a lánya esküvjére
összesereglett vendégnép, és végre alkalma nyíljon, ezt a
kapitális szarvashibát valamilyen szinten orvosolni.
Ha valamit kínzóan mohó türelmetlenséggel várunk, és
végre elérkezik, időnként az utolsó előtti pillanatban
megtorpanunk. Amikor már végre felesége is nyugovóra tért,
Ernő bácsi kicsit elbizonytalanodott. Annyira várta már, hogy
nekieshessen a pólónak, de amikor ott állt a csap előtt,
Ho l n a p An t o l ó g i a 2 0 0 9 . – Tavasz – Ny á r
- 2 -
percekig csak szomorúan bámult maga elé, azon a fogalmon
elmélkedve, hogy pótolhatatlan.
Aztán elkezdte!
Mindent rányomott, amit a fürdszobában talált; testápolót,
sampont, öblítőt, krémet, fogkrémet meg minden mást, ami
csak a keze ügyébe akadt.
Úgy súrolta azt a textíliát, annyi energiát, kétségbeesést
belevitt, valósággal lángolt a ruhadarab! Körülbelül öt órán
keresztül folytatta ezt a tevékenységet. Csak azért hagyta abba,
mert megijedt, hogy kárt okoz a banda tagjaiban. Mosolyogva
bújt be hortyogó kedvese mellé. Egyfolytában csak a tükör
jelent meg a szeme előtt, abban Ernő bácsi, elszánt
arckifejezéssel, emberfeletti szenvedéllyel.
Még sosem érezte ennyire frissnek, erősnek magát.
Másnap, amikor felébredt, első dolga az volt, hogy
megbizonyosodjon arról, asszonya már nem tartózkodik
otthon, és ami ezután következett, gondolom felesleges
elárulnom. Hát persze! Annyit tennék még hozzá, hogy most
csak négy órán keresztül tartott ez a frissen felfedezett
szertartás.
A legjobban az fogta meg az egészben, hogy van egy titka.
Elhatározta, senkivel sem osztja meg újdonsült mániáját.
Főleg a varázsa miatt, meg az elején még egy kicsit talán
szégyellte is, hogy neki csak egy ilyen titok jutott. De aztán
többször is arra a következtetésre jutott, neki legalább van egy
olyan szokása, amiről csak ő tud, és még csak nem is bánt vele
senkit. Pár hónapon belül arra is rájött, hogy azért itt ügyesnek
is kell lennie, ha titokban szeretné tartani féltve őrzött
tevékenységét.
Be kell tartania a mértékletességet, ezzel minimalizálva a
lebukás veszélyét, mert nem lehet csak ám úgy mindig
kiszökni, főleg nem egy több, mint negyedszázadnyi
házasságban töltve minden egyes éjszakát, de ekkorra már
kifejlesztett egy olyan súrolási technikát, ami már semmilyen
hangot sem eredményezett.
Ho l n a p An t o l ó g i a 2 0 0 9 . – Tavasz – Ny á r
- 3 -
Fantasztikus hatékonysággal közelített végcélja felé, miközben
mosolyogva hallgatta a szomszédban lakó egyetemisták véget
nem érő mulatságait, sokszor ábrándozva azon, milyen is
lenne egyszer átugrani hozzájuk dumálni meg iszogatni egy
keveset.
Eltelt három év, Ernő bácsinak egy újabb nehézséggel
kellett szembenéznie: Kezdett kijönni a folt!
Szomorúan vallotta be magának, annak ellenére, hogy azért
osont ki éjszakánként, mert végre egyszer majd fel tudja húzni
megint Guszti bácsi ajándékát. Mégis rettegett attól, hogy
egyszer elveszítheti ezt a számára oly kedvessé vált, heti
kétszer-háromszor megtörtén éjszakai rituálét.
Ezen tanakodott magában éppen, amikor is felesége úgy
döntött, megtöri a közös ebédjük alatti kínos csöndet:
– Tudod mit? Mindenki azt beszéli, hogy az esküvő óta
mennyire megváltoztál.
Ernő bácsi megdermedt.
– Valóban? – hősünk próbált nem zavarba jönni. – Nekem
még senki sem hívta fel rá a figyelmemet.
– Mindenki ódákat zeng rólad. És tényleg! Mióta Szilvikéből
asszony lett, sokkal, de sokkal figyelmesebb és türelmesebb
vagy. Nem dolgozod halálra magad, megelégedsz azzal, amink
van. Focizni jársz a haverjaiddal, és egyetemistákkal
barátkozol. Egyszerüen mintha kicseréltek volna! Hol van már
az a morgós kófic, aki esélyt sem adva a visszautasításra
csavarta el a fiatal vidéki lányka fejét a pacsai szüreti bálon?
– "Aurea mediocritas" – mosolygott Ernő bácsi, és úgy
csókolta meg 58 éves kedvesét, mintha azt elször tenné.
– Lemegyek Erzsikéhez, utána meg olyan rakott krumplit
főzök neked vacsorára, hogy na! Nem fogod elhinni, hogy
földi eledel.
Miután becsukódott az ajtó, Ernő bácsi kivette
rejtekhelyéről a kedvencét, és miközben nézegette a folt
helyét, elégedetten mérlegelt.
Ho l n a p An t o l ó g i a 2 0 0 9 . – Tavasz – Ny á r
- 4 -
Az, hogy nem derült ki titkos szenvedélye, annak köszönhette,
hogy mértékletes volt. Megtanulta legyőzni a kapzsiságot és a
sóvárgást, vágyait a lehetségeihez igazította, és ahogy ezt
Márai is megfogalmazta, ennél többet senki nem adhat.
Elhatározta, hogy felhúzza a trikót, és abban köszönti
feleségét, ő lesz az egyetlen, akit titkába beavat. Már majdnem
felvette, amikor is eszébe jutott, mennyire élvezte ezt a
kettősséget, valami felé úgy közelíteni, hogy nem is igazán
akarjuk elérni. Aztán meg azon kapta magát, hogy megint csak
a megszokott mozdulatokkal súrolja az azóta már szürkévé
vált felsőt.
– Na még egyszer utoljára, csak azért, hogy érezzem a
különbséget! – ezt már úgy mormolta, hogy bele sem nézett a
tükörbe.
Ez volt az első alkalom, hogy úgy tisztogatta büszkeségét,
hogy nem nyomasztotta semmi. Teljesen más volt
felszabadultan küzdeni, boldogan szenvedni.
– Azt mondtad, ezt a pólódat meguntad. Azt hittem, már rég
kidobtad.
Ernő bácsi annyira megijedt csendben hazaérkező asszonya
finoman dorgáló szavaitól, hogy emberfeletti zavarában
leradírozta Mick Jagger fejét.
Zenei ajánlás- Ray Charles: Hit the Road Jack!
/A szerz Abszolult szerda c. Kötetébl./
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés